Fotótörténet Taskovics Dorkával

7 részes videó sorozat

Részletek Előjelentkezés
 

Fotósként fontos számodra a fejlődés?

 

Elakadtál, vagy csak új perspektívákra, inspirációra, új impulzusokra vágysz?

Tegyünk együtt egy kalandos utazást a múlt és a jelen nagy sikerű fotósainak világában!

Szemezgessünk együtt a fotográfia történetének kiemelkedő alkotásaiból, ismerd meg a nagy jelentőségű, híres és kevésbé ismert alkotók munkamódszerét és gondolkodás módját!

Találjunk rá együtt azokra az örökérvényű igazságokra, melyekből merítve könnyebben lépést tudsz majd tartani a jelen és a jövő elvárásaival, trendjeivel, újításaival!

A fotográfia történetének tanulmányozása, kritikai befogadása nem csupán a képi művészetek világában való eligazodásunkat segítheti, de nagy mértékben hozzájárulhat a világ és önmagunk mágikus kapcsolatának felfedezéséhez, mélyebb megértéséhez is.

Készen állsz rá, hogy alapjaiban megváltozzon a szemléleted?

 

Egy kalandra hívunk, melynek a végére valóban többé, gazdagabbá válhatsz!

 

Kíváncsi vagy rá, mit tanulhatsz az egyes fotósok képeiből, gondolkodásmódjából, munkamódszeréből? És hogy mit kamatoztathatsz ebből saját pályád során?

Akkor gyere, és ismerjük meg együtt a fotográfia történet kiemelkedő alakjait, képeiken keresztül a fotó formanyelvét!

Ebben az előadás sorozatunkban irányítottan és módszeresen fogjuk tanulmányozni a múlt és a jelen nagyjait. Nem lineáris korszakolás mentén haladunk, sokkal inkább probléma alapú megközelítéssel, tudatosan nézzük meg és hasonlítjuk össze az egyes képeket, és megtaláljuk a fontos összefüggéseket, ellentéteket és hasonlóságokat is!

Barangolva a fotótörténetben találkozhatunk és összekapcsolódhatunk a régi idők jelentős fotósaival, megismerhetünk korszakokat, műfajokat vagy akár komplex szemléletmódokat is.

Mindez pedig felébresztheti bennünk a motivációt új területek bejárására, mélyebb ismeretek megszerzésére.

 

 

 

Ez nem egy klasszikus fotótörténeti kalandozás, annál sokkal több!

Ha arra számítasz, hogy kronológiai sorrendben haladunk végig az egyes korszakokon és felsorolás szerűen vesszük végig a régmúlt nagy alkotóit, bizonyára csalódni fogsz!

Ez az előadássorozat egy korok átívelésével történő utazás, mely során összevetjük, elemezzük, megismerjük és adott szempontok alapján értékeljük az egyes alkotókat és műveiket! Egy válogatás az előadó szemével, de nyitottan arra, hogy Te magad is levonhasd az egyes történetek, alkotások, módszerek tanulságait.

Ha részt veszel ezen az utazáson, leginkább új nézőpontokkal és vizsgálati szempontokkal gazdagodhatsz! Az itt szerzett új ismereteid birtokában másként tekintesz majd a régi és kortárs alkotók képeire, sőt, a Te, saját képeidre is!

Olyan titkokra, nyelvezetre, közlési módszertanokra fogjuk felhívni a figyelmedet, melyekről talán korábban még nem is hallottál!

 

Érdemes velünk tartanod, ha...

 

  • fejlődni vágyó amatőr vagy félprofi fotós vagy,

  • még csak most kezdtél el ismerkedni a fotózás területével,

  • alkalmazott fotósként ötletekre, új perspektívákra vágysz,

  • fotósként új impulzusokat keresel, elakadtál, szakmai
    fásultságban szenvedsz, vagy még keresed a saját utadat,

  • szimplán csak érdeklődsz a képi művészetek iránt.

 

 

De semmiképp se nézd ezt végig, ha...

 

  • úgy érzed, Te már mindent láttál, mindent tudsz a fotózással kapcsolatban,

  • nem szívesen szánsz néhány órát a fejlődésedre,

  • hidegen hagynak mások képei, ismeretei,

  • nincs szükséged rá, hogy mások munkássága, látásmódja inspiráljon,

  • nem akarsz tanulni mások életútjából, számodra haszontalanok más sikeres fotósok akár évtizedes tapasztalatai!

 

 

 
 

Mit tartalmaz az előadássorozat?

 

7 részen át világhírű és kevéssé ismert, régi időkbeli és kortárs alkotók műveit, munkamódszerét, életútját hasonlítjuk össze az időn átívelve, sajátos szempontok szerint.

 

Tarts velünk az utazásra!

  • 7 részes online videó sorozat

  • Több, mint 8 órányi fotótörténeti előadás

  • 30+ kiemelkedően jelentős fotós története

  • Egy szakmailag rendkívül felkészült oktató előadásában

 

A videó sorozat részei:

  1. Hogyan és miért nézzünk képeket?

  2. A Tudatos fotós nevelkedése önmagunkban.

  3. A kompozícióba rejtett történet.

  4. A szerzői szándék és a képek utóélete.

  5. Újszerű elgondolások a fotográfiában.

  6. A fotó atmoszférikus ereje.

  7. Víziók és brandek a magyar fotográfiából

 

Az első 25 vásárlónak lehetősége adódik arra is, hogy részt vegyen egy kerekasztal beszélgetésen Taskovics Dorkával és személyesen tegye fel kérdéseit.

 

 

 
1. rész
Hogyan és miért nézzünk képeket?

Fotósként szükségünk van a fotográfia történetére! Egész egyszerűen elhelyez minket.

Gyakorlatilag mi mindannyian éljük a fotográfia történetét legbelül, és a történet momentumai ugyan adottak, de azok hatásai az egyénre nézve nagyon is eltérőek.

Ebben a részben említést teszünk többek között Julia Margaret Cameron, Nadar, Richard Avedon, Edward Steichen, Martin Munkácsi, Sarah Moon és Irving Penn munkásságáról is, konkrét képeiket elemezzük, hasonlítjuk össze egymással.

Nem az számít, hogy a történeti linearitásban ki volt előbb! Egymás mellé tehetünk különböző korokban aktív fotósokat, mert ebből gyakran kiderülhet, hogy egy ugyan azon témájú kép esetében mennyire más, mennyire különböző az egyes alkotók látásmódja, milyen kifejezési lehetőségeket biztosít az akkor használatos technika. Gyakran előfordul, hogy a régi korok fotósai sokkal progresszívabbak, míg például a kortárs fotósok alkotásai is lehetnek klasszikus felfogásúak.

Vizsgáljuk meg együtt a képeket, elmondom, hogy én mit érzek velük kapcsolatban! Alkosd meg Te is a saját történetedet a saját benyomásaid, érzéseid és az én útmutatásaim alapján a képekkel kapcsolatban!

Hidd el, érdemes odaadnod az idődet, hogy elkezdhessen megszületni a saját történeted!

 
2. rész
A Tudatos fotós nevelkedése önmagunkban.

A fotótörténet tanulmányozása nem csupán élvezetes időtöltés, de töltekezés és inspirációs mező is egyben. A Tudatos fotós nevelkedése önmagunkban pedig hosszú folyamat, de senki nem mondta, hogy könnyű lesz...

Ebben az epizódban ismét elkalandozunk különböző, eltérő látásmódú és alkotói attitűddel rendelkező fotósok munkásságában és távoli oppozíciók segítségével jöhetünk rá, hogy milyen eszközöket biztosít számunkra az alkotáshoz a fotó formanyelve.

Beszélek arról, hogy többféle fotóhasználat van, és hogy ezeket össze lehet-e hasonlítani. És ha össze is lehet, miért érdemes és hogyan?

Megfejtjük, mitől válik narratívvá a fotó és hogy mindig fontos-e, hogy mi történt előtte, közben és mi történik utána? Mit jelent az úgynevezett „tiszta” fotográfia és mit üzenhet számunkra az élesség és az életlenség kérdésköre?

Összehasonlítjuk Sarah Moon és Irving Penn merőben eltérő látásmódját és szó esik Arnold Newman és Paul Strand munkásságáról is.

Ez a rész egy izgalmas előadás, melynek segítségével még közelebb kerülhetünk a fotó és a tudatos képkészítés rejtelmeihez.

 
3. rész
A kompozícióba rejtett történet

Már a fotográfia megszületésekor munkálkodó elődeink közül is sokan átlátták a fotó komplexitását, az idő múlásával pedig a fotográfia jeles képviselői még többet és többet ismertek fel a fotográfia narratív eszközeinek tárházából.

Ebben az epizódban említésre kerülnek Fox Talbot témáról és fényről szóló, korai feljegyzései és visszatérünk többek között Paul Strandhez, a tiszta fotográfia egyik attyához is, akinek megszállottságát, perfekcionizmusát és különféle korszakait is megemlítve vizsgáljuk meg tűpontos, mégis természetesnek ható figura a térben kompozícióit.

A képek mögötti történet után tovább kutatva elemezzük André Kertész Mondrian előszobájáról készült képét és betekintünk August Sander társadalmi regiszterébe is. Megvizsgáljuk, hogyan lehet izgalmasabb Richard Avedon Albínó méhésze Bob Dylan-nél. És Annie Leibovitz egy korszakalkotó képén keresztül ismerjük fel azt, hogy az apparátus kiválasztásánál mennyivel fontosabb lehet maga az ötlet. Martin Munkácsi képén pedig egyszerre érjük tetten a Fox Talbot-féle ajánlást és Moholy-Nagy László textúra-faktúra-kompozíció elméletét.

 
4. rész
A szerzői szándék és a képek utóélete

A korábbi részekben is találkozhattunk már az úgynevezett „tiszta” fotográfiával, a részletgazdagsággal, a különféle árnyalatok megjelenítésével éppúgy, mint a végletes és besült feketékkel, a homállyal, a festőies látvánnyal és az életlenséggel. Bármelyik irányt, és egyben kifejezőeszközöket is tekintjük magunkénak, érdemes sokat, és aztán még többet tanulmányozni, majd különféle szempontok szerint össze is hasonlítani a korábbi, olykor teljesen eltérő, mégis sokban hasonlító alkotásokat.

Ebben a részben összehasonlítjuk például többek között Edward Weston tűpontos alkotását Man Ray és Lee Miller közös, teljesen más irányzatot képviselő, de semmivel sem kevésbé kifejező képével. Eközben pedig felmerül az a kérdés is, hogy van-e olyan, hogy jó kép, és ha igen, mitől válik egy kép jóvá?

Carl Blossfeldt munkáinak összevetése során azt a kérdéskört boncolgatjuk, hogy olykor hatalmas lehet a kontraszt a szerzői szándék és a képek utóélete között.

De említésre kerül még Robert Mapplethorpe, Henri Cartier-Bresson, Edward Steichen, Arnold Newman, August Sander és Sarah Moon egy-egy alkotása is. Beszélünk a jelenlét fontosságáról és formáiról, a kompozíció erejéről és arról is, milyen jelentősége van a „jó” kép kiválasztásának a teljes fotográfiai folyamatban.

 
5. rész
Újszerű elgondolások a fotográfiában

Ebben a részben nagy és izgalmas utat járunk be. Szó lesz például arról, mitől lesz jó egy portré, mi történik, ha felrúgjuk vagy megkerüljük az alap törvényszerűségeket és szabályokat?! Mi a könnyebb: ha olyat fotózunk, akit ismerünk és akivel tudunk azonosulni, vagy ha a modell számunkra ismeretlen, így azt képzelünk bele, amit akarunk?! Mi a kéz, a póz, az apró részletek és a hiányérzet szerepe a kép hatásában? Anton Corbijn és Irving Penn munkásságán keresztül vizsgáljuk, hogy ha híres embereket kell fotóznunk, milyen eszközöket kínál a fotó története a számunkra!

Szó lesz még a renitensekről, a fotográfia forradalmárairól. Szóba kerül Eugene Atget kapcsán, hogy az alkotói szándék és a kép utóélete mennyire távol kerülhetnek egymástól.

Vizsgáljuk a tiszta fotográfia fejlődési útján haladva különféle téri szituációk megfogalmazását és arról is beszélünk majd, mi a fotóesszé, mi a szubjektív dokumentarizmus és hogy miért fontos, hogy mi a tétje egy adott képnek.

 
6. rész
A fotó atmoszférikus ereje

Ebben a részben kijjebb rakjuk a kerítést, ami a tudati univerzumunk határait jelöli és olyan példákat ismerünk meg, és próbálunk befogadni, amik gyökeresen eltérnek a „hagyományos” fotográfiától.

Megtekintjük például Gregory Crewdson kortárs fotós képeit, melyeket úgy készít el, mint egy filmrendező, és körbejárjuk a témát, hogy mennyiben elfogadható, ha a fotós fotózás közben nem ér a kamerához egyáltalán.

Szó esik a fotó valós természetéről: hogy annak szerepe történet mesélés vagy egy pillanat megörökítése, esetleg mind kettő és muszáj-e dönteni...

Jeff Wall képein keresztül vizsgáljuk a fotós attitűdök és a szín szerepét. Martin Parr és Richard Billingham képei pedig rávilágítanak az atmoszféra problematikájára. Szóba kerül újra Nan Gondin és a monokromitás és a végén Gursky fotóin át eljutunk addig a gondolatig, miszerint a fotográfiában nem feltétlenül az apparátus milyensége a döntő, sokkal inkább saját magunk viszonya a fotográfiához.

 
7. rész
Víziók és brandek a magyar fotográfiából

A fotótörténeti előadássorozatunk utolsó részében a magyar fotográfia történetéből szemezgetünk újító gondolatok és figyelemreméltó megközelítések után kutakodva.

Megismerhetjük Haris László munkásságát és szekvenciáit a térábrázolásban. Összehasonlítjuk Vető János rendhagyó és újszerű portré ábrázolását Moholy-Nagy László kamera nélkül készült portréjával, és közben arról gondolkodunk, miért hasznos, ha az eszközeinket időről időre újra definiáljuk azáltal, hogy nem rendeltetésszerűen használjuk.

Kerekes Gábor Budapestről készült képei kapcsán tovább boncolgatjuk a kísérletezés és a víziók fontosságát, valamint megvizsgáljuk a képein keresztül az időbeliség kérdéskörét is, majd Kinszki Imre említésre nagyon is érdemes fotográfus munkásságán át boncolgatjuk azt a kérdést, hogy a fotó mennyiben tér és mennyiben absztrakció.

Martin Munkácsi világhírű magyar fotós is szóba kerül és ezer közül is felismerhető képein túl egy olyan munkáját is górcső alá vesszük, mellyel kilép a saját brandjéből és a mozgás helyett a kompozíció adja a kép erejét. Majd megkíséreljük megfejteni Robert Capa ikonikus mondatát, miszerint: „Ha nem elég jók a képeid, akkor nem voltál elég közel.”

Elkalandozunk Benkő Imre képei között is, aki kizárólag lágy fényben fotóz és emiatt akár a 40 évvel ezelőtti képei is a maiak mellé tehetőek. Végül pedig André Kertész szürrealista hatású képei kapcsán jutunk el ahhoz a gondolathoz, hogy nagyon is fontos a kísérletezgetés és mindig van értelme a tőlünk akár legtávolabb álló fotóstílusokat is tanulmányozni, azokból inspirálódni!

 

Az előadó

Taskovics Dorka fotográfus, a Moholy-Nagy művészeti egyetem designkultúra oktatója. Egyetemi tanulmányait Pécsett kezdte meg magyar irodalom és néprajz, kulturális antropológia szakokon és párhuzamosan a budapesti Szellemkép Szabadiskola fotográfus képzésének is hallgatója volt. 2010-ben a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Vizuális kommunikáció szakán szerezett diplomát. Jelenleg ugyanitt DLA tanulmányokat folytat. Hozzávetőlegesen tíz éve dolgozik az oktatás területén, Budapesten a Budai Rajziskolában, a Focus Oktatási Központban és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Designkultúra szakán oktat elméleti és gyakorlati képzési formákban egyaránt.

„Úgy érzem és gyakorta úgy tapasztalom, hogy a fotográfia történetének tanulmányozása, kritikai befogadása nem csupán a képi művészetek világában való eligazodásunkat segítheti, de nagy mértékben hozzájárulhat a világ és önmagunk mágikus kapcsolatának felfedezéséhez, mélyebb megértéséhez is.”

 

 

Miért nem fogod megbánni, ha időt szánsz rá, és elmerülsz most velünk a fotózás történetében?

 


Leginkább azért, mert a látóköröd és az inspirációs meződ szélesítése mellett valódi, gyakorlatba is átültethető és a fejlődést nagy mértékben elősegítő hasznossága lehet számodra! Az itt kapott impulzusok bizonyára elgondolkodtatnak majd, ötleteket adnak és segítenek a saját, egyedi szemléletmódod kialakulásában.

A híres és kevésbé ismert, de jelentőset alkotó fotósok megismerése, a példaképek tudatos megválasztása bekapcsolhat a fotózás hagyományába, a szakmai és személyes életutak feltérképezése követendő vagy olykor elkerülendő példákat is megmutathatnak.

Az előttünk élt fotósok élete, a technikák, módszertanok, szemléletek kialakulásának története tanulságos lecke, de megmutatja a fejlődés folyamatának egészét is a kezdetektől a jelenig. Ez az utazás amellett, hogy tükröt állít elénk, egyben iránytűként is szolgálhat az egyediség, a valódi sikeresség és a magas színvonalú fotós művészet eléréséhez.

Járjuk be együtt ezt az utat, találjuk meg a múlt és jelen közös nevezőit és hasznosítsd az itt szerzett tudást céljaidnak megfelelően!

 

 

Te is készen állsz rá, hogy alapjaiban változzon meg a szemléleted?

 

 

Ha szeretnél feliratkozni, hogy az elsők közt legyél, aki megvásárolja a Fotórtörténeti előadássorozatot, akkor kattints az előjelentkezés gombra és írj nekünk egy e-mailt, így azonnal értesítünk, ha már meg tudod vásárolni.

 

Előjelentkezés