/ Blog

Kié a kép?

 

Te gondolkoztál már azon, hogy mikor mondhatja valaki jogosan, hogy az elkészült fénykép az Ő képe? Elég ehhez pusztán annyi, hogy Ő nyomta le a gombot?

 

Volt egy érdekes élményem és egyben felismerésem, ami egy csomó kérdést is hagyott bennem maga után, és szeretném most veletek ezt megosztani, ha van kedvetek, kicsit együtt gondolkodni!

 

A minap nálam járt a stúdióban egy közeli ismerősöm, aki nem fotós és nem ért a fényképezőgép használatához sem. Beszélgettünk, és nekem eszembe jutott, hogy szeretnék kipróbálni egy kemény fényt a stúdióban, pontosabban egy nanlite fresnel lencsét, egészen pontosan ezt: NANLITE FL-20G Fresnel lencse Bowens bajonettel.

 

http://photoking.hu/termekek/videotechnika/vilagitas-videotechnika/bowens-gyurus-led/forza/nanlite-forza-fresnel-elotetlencse-bowens-bajonett/

 

https://www.tripont.hu/termek/nanlite-fs-300

 

...illetve ennek kapcsán szeretnék megmutatni néhány képet magamról, ha már elkezdett kockásodni a hasam. :) Erre nagyon büszke vagyok, mert 42 év után most először tapasztaltam meg. Ha még nem tettétek, próbáljátok ki, nagyon jó érzés! :) Közel egy év távlatból jó végig nézni, hogy miből mi lett. Az apró kis lépések, ahogy épülnek egymásra... Nagyon jó látni, hogy megérte kitartani akkor is, mikor még nem láttam a fejlődést, de csináltam, mert hittem benne. Amúgy kb. ilyen a fotózás is és minden más is az életben, amiben szeretnénk fejlődni. Érdemes türelmesek lenni magunkhoz, de ezt majd a fotózás kapcsán egy későbbi cikkben kifejtem.

Szóval megkértem a fotózásban laikusnak mondható vendégemet, hogy legyen a segítségemre, ő pedig örömmel ment bele a játékba.

A fejemben megvolt, mit szeretnék látni, ezért beállítottam hozzá mindent, a kezébe adtam az egyik fényképezőgépemet és elmondtam neki konkrétan, hogy mit csináljon. Megmutattam neki, hol van az expo gomb, elmagyaráztam, hová és hogy helyezze a fókuszt, hogy a közelebbi szemem legyen éles. Beállítottam a kívánt látószöget és a magasságot is, megmutattam, hogy kb. honnan fotózzon, majd beálltam a szettbe, és annak függvényében, éppen merről fotózott, forogtam és pózoltam, különböző pózokkal segítettem a szöget, ő pedig exponált, ahogy kértem. Közben sokat nevettünk és a már klasszikussá vált „de szép macska vagy Sanyi” mondattal ösztönzött a tökéletes pózok elérésére.  

Ha elkészült pár kép, megnéztem, és elmondtam, a következőnél mire figyeljen, illetve állítottam a fényen a hibák tükrében. 30 percet töltöttünk egyetlenegy beállással, majd az elkészült képeket leválogattam és megcsináltam az utómunkát is. Itt láthatjátok a fotózás végeredményét.

Mikor végeztem és nézegettem a fotózáshoz egyáltalán nem értő vendégem által elkattintott képeket, elégedett voltam, de hirtelen belém hasított a gondolat: Ezek most kinek a képei?

Én adtam a helyszínt, az eszközöket, az elgondolást, én állítottam be mindent, én koordináltam a megvalósítást, én retusáltam, de a képeket gyakorlatilag nem én készítettem... Akkor most kinek a képei ezek? Jogilag azé a fénykép, aki a gombot lenyomta, de ha nem az ő szellemi terméke, akkor is jogosan nevezheti őket a sajátjának?

Bár ebben az esetben ez fel sem merült, de ha akarná, joggal oszthatná meg bizonyos felületeken a fotózásban laikus ismerősöm, hogy ezeket a képeket ő készítette rólam? Mert ez valahol igaz, de aztán meg mégsem az...

 

A téma nem nagyon hagyott nyugodni. Ennek a konkrét esetnek ugyan nincs különösebb jelentősége, de maga az elv nagyon érdekes és az emiatt bennem felmerült kérdések szerintem nagyon elgondolkodtatók.

Mert az a kérdés, hogy kié egy adott fénykép egy csomó, más esetben is felmerülhetne, de mégsem merül fel!

Ahogy tovább rágódtam a témán, felrémlett bennem, hogy hány olyan workshopon jártam kezdőként, - de még most is sok ilyenről hallok a tanítványaimtól - ahol az oktató pontosan beállította saját elképzelései szerint a szettet, a fényeket, elmondta pontosan mit kell csinálni egy adott végeredményhez, a tanulók kattintottak és elkészültek az oktató fejében megszületett, de a tanulók keze által megvalósult végeredmények. Ezek után pedig a résztvevők a saját portfóliójukba tették a képeket és magabiztosan állították, ezeket ők alkották.... Vajon jogos és helyes ez?

(Akárhogy is, de az én oktatási személetemmel mindenképpen ellentétes ez a gyakorlat! Ha kíváncsi vagy rá, ITT olvashatsz róla bővebben.)

Még ha a kép készítője szakmailag eléggé felkészült is, a látásmód, a kreativitás, a művészi érzék nem pontosan ugyan annyira az alkotás része, mint a technikailag helyesen kivitelezett képalkotás?

És nem csak az a kérdés motoszkál bennem, hogy vajon jogos-e, de az is felmerült bennem, hogy korrekt-e más vizuális elképzeléseit sajátként prezentálni azokkal szemben, akik a látott kép alapján választják majd a szolgáltatásokat, ítélik meg a várható munka milyenségét, a fotós tehetségét?

Vajon mi abban egy oktató felelőssége, és mi a következménye, ha abba a hitbe ringatja tanulóit, hogy az általa beállított és tűpontosan instruált munkákat ők is bármikor képesek lennének megalkotni? Elég, ha pusztán egyetlen adott kép megvalósításában segédkezik, vagy inkább az lenne a dolga a felelős mentornak, hogy megtanítsa a hozzá segítségért forduló fotósokat arra, hogyan tudnak önállóan, saját gondolatiságból megálmodott, szakmailag is magas színvonalú képeket alkotni, konkrét látványvilágokat létrehozni?

...egy csomó kérdés, amit szeretnék most nyitottan hagyni, mert szerintem érdekes és hasznos lehet mindenki számára, ha saját maga gondolkodik el rajta.

Ha van kedvetek, beszélgessünk róla, írjátok meg, mit gondoltok, mert kíváncsi vagyok a véleményetekre!

Bodogán Sándor

A gombot megnyomta: Takács Brigitta

Friss blogbejegyzések


Akik már minket választottak


"Sándor munkáját elég régóta követem. Itthoni fashion fotográfusok közül számomra az ő alkotásai a legegyedibbek. Nem a sallangos megoldásokat követi, aktîv kretív fazon. Némi félelemmel jelentkeztem a ws-re ahonnan én jövök ott nincsennek stúdiók. Még mindig a hatása alatt vagyok, jó magam rengeteget tanultam, szereztem bizonyos dolgokról tapasztalatot a fogalmi szint után. Persze nem fogok ezek után azonnal profi képeket készíteni, legalabb nem állok majd bambán egy stúdióban vajon merre kellene elindulni. Kedves Sándor nekem te egy követendő példa vagy és magamhoz mérve azért ez egy elég nagy mérce, hogy egyszer úgy alkossak, ahogy te. Köszönöm és találkozunk még. Szerintem nyiss egy iskolát ✌"


Csilla

"Szombaton vettem részt a 'Bevezetés a stúdiók világába' workshopon és bátran ajánlom mindenkinek, aki még nem mozog otthon a stúdiókban. Nagy segítség, hogy az eszközöket mi magunk szerelhettük össze. De azok számára is hasznos lehet, akik alapvetően már haverok a vakukakkal, fényformálókkal, mert nagyon jó tanácsokat kaptunk és szuper beállításokat próbálhattunk ki. A modell tényleg nagyon profi... És a Sándorról semmit nem kell mondani.... nézd meg a fotóit!!! "


Lenke

"Nagyon profin összerakott, jó hangulatú glamour fotózás workshopon voltam Sándornál, ahol több fénybeállítást és hangulatot vettünk át. Maximálisan elégedett voltam a workshoppal és az ott készült képekkel is"


Edit


/ Tekints bele, hogy milyen is egy workshop nálunk!


Szeretnél értesülni legújabb workshopjainról, tesztjeinkről, cikkeinkről?

Iratkozz fel a hírlevélre és nem maradsz le semmiről!


Kérdésed van?

Tedd fel, minden kérdésre válaszolunk.


Kapcsolat