/ Blog

Hogyan lesz a fotózásból legalább egy átlag fizetés?

Fontold meg ezeket a tényezőket alaposan, mielőtt beárazod a fotós munkádat KATÁS egyéni vállalkozóként!

Tudom, hogy erről a kérdésről már sok írás született, és biztosan lehet találni fotós megközelítésben is párat, de úgy érzem, ennek ellenére még mindig van létjogosultsága a témának, hiszen árazásban, nagy átlagban még mindig nem vagyunk elég tudatosak. Én különösen a fotós szakmában szembesülök a rossz árazás problémakörével, de a lentebb leírt tanácsok és iránymutatások egy kis kreativitással, a tételek behelyettesítésével szinte bármelyik másik szolgáltató területre is ráhúzhatók, és ott is alkalmazhatók.

Még mielőtt megérkeznek az első ilyen jellegű kommentek, szeretném már az elején leszögezni, hogy ez a cikk nem azért születik, mert mások olcsóbban vagy drágábban dolgoznak, mint én, és ezt személyes sértésnek veszem. Nem célom minősíteni senkit, pusztán a véleményemet és tapasztalataimat fogalmazom meg a témáról. Mindenkinek jogában áll eldöntenie, szerinte mennyit ér a munkája, és azt aszerint árazni, eladni. Tiszteletben tartom, ha valaki a témáról másként vélekedik, amennyiben az átgondolt és ésszerű érvekkel indokolható. Szívesen fogadok érdemi meglátásokat, üdvözlöm a konstruktív vitát, de a kötekedő kommentektől kíméljetek meg légyszi! Köszönöm!

 

Kinek szól ez a cikk?

Minden típusú és árazású munkának meg van a maga piaca, és azt gondolom, hogy én már szerencsére eljutottam odáig, hogy a munkám értékét nagyjából reálisan tudjam meghatározni. Ezt az írást gondolatébresztőnek, bátorításnak és segítségnyújtásnak szánom azoknak a kezdő, újrakezdő és gyakorló fotósoknak, akik hozzám hasonlóan, segítség és támpontok nélkül bizonyára nehezen tudnak majd eljutni arra a szintre, hogy a befektetett energiájuknak megfelelő díjazásért dolgozzanak fotósként. Hasznos lehet elolvasnia azoknak is ezt a cikket, akik csak most gondolkodnak azon, hogy fő állású vállalkozóként vágjanak bele a fotózásba, vagy azoknak, akik egy ideje már csinálják, de nem tudják, miért nem rentábilis a vállalkozásuk.

 

Legfőképpen azért írok most erről, mert szeretnék segíteni annak megelőzésében, hogy sokan járjanak úgy, mint ahogy én jártam korábban, és elkövessék azokat az árazási hibákat, amikbe néha én még most is beleszaladok. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy önmagunk túlhajtása a teljes kiégés felé sodor és emiatt pont azt veszíthetjük el a vállalkozósdiban, ami miatt otthagytuk a régi, alkalmazotti életvitelünket. Látok rossz tendenciákat, meggondolatlan és hosszú távon fenntarthatatlan üzleti modelleket, és örülnék, ha a többség nem ebbe a sorba állna be.

Ennek a cikknek azok fogják igazán hasznát venni, akik a fotózásra, mint értékteremtésre is gondolnak, vagy gondolnának, ha nem nyomná őket a parttalan és szükségszerű pénzhajszolás terhe. Azokhoz szeretnék szólni, akik szeretnének célokat megvalósítani, hosszú távon, jó minőségű munkát végezni és mindeközben boldog és kiegyensúlyozott életet élni.

 

A saját tapasztalataimat mondom el, a saját életemből, utamból merítettem ehhez a cikkhez ihletet.

Fontos, hogy ez a cikk a fenntartható és logikus árazáshoz ad támpontokat, és nem adózási vagy vállalkozási tanácsadás! A példák nem taglalják az áfa fizetést, sem pedig a vállalkozási költségek elszámolását, hiszen a például szolgáló hagyományos, ÁFA mentes katás egyéni vállalkozói adózási formában ezeknek nincsen relevanciája. Aki ezekről a kérdésekről szeretne bővebben tájékozódni, kérjük olvassa el a jogszabályokat, vagy kérdezze meg adótanácsadóját, könyvelőjét!

 

Kezdetben OK az „alacsony” ár, de meddig?

Szóval szerintem teljesen érthető, hogy a pálya elején még mindenki igyekszik ésszel árazni. A tapasztalat hiánya értelemszerűen nem tolja az egekbe az önbizalmat, és talán ilyenkor még a munka sem olyan színvonalú, amiért az átlagos piaci árat el lehet kérni – legalább is sokan a kezdő, de igényes munkára törekvő fotósok közül így gondolják. Fontos, hogy meglegyenek az első ügyfeleink, kialakuljon a portfoliónk és szerezzünk némi referenciát, tapasztalatot. Kiindulási helyzetben ez teljesen helytálló, de érdemes meghúzni a határt abban, hogy meddig akarjuk saját magunkat kizsigerelni. Fontosnak tartom, hogy már az elejétől fogva csak olyan munkát vállaljunk el ár alatt vagy ingyen, ami a saját fejlődésünket szolgálja, és/vagy a portfoliónkat emeli. A „kiírjuk a neved” és hasonlóan marketing szagú fogások tapasztalatom szerint a legtöbb esetben kb. semmit nem érnek.

Egy idő után figyelemebe kell vennünk a rövid, közép és hosszú távú megélhetést, a céljainkat, a fejlődés fontosságát, és azt is, hogy attól még hogy nem alkalmazotti viszonyban dolgozunk, nem lettünk a saját magunk rabszolgái. Ha egy ponton túl megkerülhetetlenül szem elé kerül a megélhetés és a célok megvalósításának kérdése, egyértelművé válik, hogy hosszú távon a szinte ingyen, vagy nagyon alacsonyan árazott munka nem, hogy nem visz előre, de egyáltalán nem is működik. Egy karrier felépítéséhez elképesztően fontos a mentális egészég megőrzése és ehhez egy kiegyensúlyozott anyagi háttér nélkülözhetetlen. Ha Te nem akarsz eljutni arra pontra, hogy levágod a saját füled, mint Vincent van Gogh, vagy nem szeretnéd kétségbeesésedben a májadat árulni a dark weben egy új optika reményben, akkor erősen vedd fontolóra ezt az aspektust... :D

 

Ha most pont ebben a kezdeti szakaszban vagy, próbálj ingyen munka helyett inkább barterezni, úgy, hogy mind a két félnek megközelítőleg azonos haszna legyen az együttműködésből!

 

Mennyi a piaci ár, és mikortól lehet ezt elkérni?

Nem kell hozzá nagy Sherlock-nak lenni, hogy utána járjunk, mennyiért dolgozik a konkurencia, de a kutatás eredménye meglehetősen meglepő lesz, hiszen a 10 000 Ft-os fotózástól a milliós fotózásig találhatunk mindenféle árazást ezen a területen. Hol van akkor az igazság? Mi a realitás?

 

Meglátásom szerint a saját munkánkat úgy kellene árazni, hogy minimum annyit profitálhassunk belőle, mint ha alkalmazotti viszonyban dolgoznánk. Egy munkahelyen is van természetesen induló fizetés, és a befektetett munka és fejlődés arányában szépen léphetünk előre a ranglétrán. Ugyan ezt kellene megvalósítanunk a vállalkozói létben.

 

A megélhetésnek költsége van, a vállalkozás fenntartásának is költsége van, és a művészet hosszú távon csak inspirált állapotban folytatható, így nem árt, ha némi pénzt tudunk fordítani töltődésre, kikapcsolódásra is. És ha már itt tartunk, nem elhanyagolható a szakmai fejlődésre és a felszerelésünk naprakészen tartására fordítandó költség sem.

 

Ha eldöntötted, hogy a fotózásból szeretnél a továbbiakban megélni, akkor árazd azt úgy, hogy az elképzeléseid, a céljaid lehetségessé váljanak. Azzal, ha hosszú távon nagyon olcsón dolgozol, a saját pályád végét idézed elő Te magad! Hiszen forrás nélkül nem tudod majd sem a lelkesedésedet, sem pedig a tevékenységedet fenntartani.

 

Ezen a ponton nagyon fontos tisztázni, hogy a célja mindenkinek más szakmán belül is. Van, aki megáll egy szinten, megelégszik a közepes, vagy alacsony színvonalú munkával, azt közepesen beárazza és megtalálja azt a piacot, ahol ezt tudja rendszeresen értékesíteni. Nem akar tanulni, nem akar újabb, jobb eszközöket, jó neki azon a szinten...Ezzel sincsen semmi baj! DE! Mivel itt most a saját példámból merítettem, célként a magas színvonalú, igényes és tisztességes keretek között zajló munkavégzést vettem alapul. Az pedig sokkal több költséggel és befektetetett idővel is jár, mint az imént felvázolt eset, azonban jó eséllyel sokkal messzebbre is vezet.

 

Ha Te is arra törekszel, hogy szép karrierutat járhass be, akkor fokozatosan, a szakmai fejlődésed mértékében emeld az áraidat is, míg el nem éred a normál, megélhetési szintet.

 

A vállalkozó is ember, szükségletekkel és jogokkal

 

400-500 000 Ft-os fizetés ma, egy középkategóriás fizetésnek számít Budapesten. (Tudom, hogy a hivatalos adatok nem ezt a számot határolják be átlag fizetésként, azt is tudom, hogy sokan ennél jóval kevesebbet keresnek, de szerintem ez a szám közelebb áll a normál élet megvalósításának lehetőségéhez, mint a statisztikában foglalt.) Ebből a fizetésből már fent lehet tartani egy albérletet, vagy hitelt fizetni, kijön belőle a rezsi, az étel, ruha, beleférhet egy két színház, pár könyv, talán egy két mozi, étterem... kinek mi, igény szerint. Emellett valamennyit tudsz félrerakni a nyaralásra és biztonsági tartalékot is képezhetsz, vagy gondolhatsz például a betegszabadságra.

 

Mert igen, a vállalkozói léthez az is hozzá tartozik, hogy amikor éppen nem tudunk dolgozni, akkor nem is termelünk. Betegség esetén főállású katásoknak ugyan járhat táppénz, de ebben az adózási formában alacsony az ellátási alap, nem a teljes bevételed alapján fogják a járandóságodat kikalkulálni. Amikor árazol, árazd be a szabadságod és a fizetett ünnepnapokat is, mert amikor munkahelyen vagy, akkor az jár neked és jogosan jár. Katás vállalkozóként is jár, csak ezt hajlamosak vagyunk elfelejteni...

 

Érdemes elgondolkozni már most egy nyugdíj előtakarékosságon is, gondolva ezzel a jövőre, mert az 25 000 / 50 000 / 75 000 Ft-os KATA járulékból nem nagyon lesz nyugdíj, és ha lesz is, az is csak később, hiszen a Katás munkaviszony bizonyos esetekben csak csökkentett mértékben számít bele a szolgálati időbe, tehát így később mehetünk nyugdíjba. Mindemellett pedig, mivel a vállalkozói létben teljesen a saját munkavégzési képességünkre vagyunk utalva, akár egy élet/balesetbiztosítás is szóba jöhet.

Tehát tűzzük ki most célul a példa kedvéért ezt az összeget. 400 000 Ft/hó. Se nem sok, se nem kevés. Ennyi profitot kellene termelnünk átlagos helyzetben egy hónapban, hogy anyagilag többé-kevésbé kiegyensúlyozott életet élhessünk. PROFITOT! NEM BEVÉTELT! És itt kezd bonyolódni a kérdés...

Mennyi legyen a munkaidő?

Napi 8, maximum 10 óra. Persze a számítás kedvéért, mert tudom, hogy vállalkozóként nem ritkán simán dolgozol 14-16 órákat, de vannak olyan időszakok, amikor 0-24-ben egy projektben vagy. Tudjuk be ezt annak, hogy végül is szerelemből csináljuk ezt az egészet, elsőre még ne legyünk nagyravágyók, ne akarjunk túlórát is fizetni magunknak, vetítsük le a teljes munkavégzésünket egy átlag munkaidőre, az összes többit pedig írjuk a szenvedély számlájára. Hosszútávon az árazást egyébként is mindenképp napi 8-10 óra munkára levetítve kell kikalkulálni, mert ennél többet dolgozni minden áldott nap a teljes kiégéshez vezet. Meg kell találni az arany középutat.

Tehát, 8 órás munkaidővel számolva, 5 napos munkahetekkel egy normális, átlagos havi munkaidő 176 óra. (Vannak rövidebb és hosszabb hónapok, van, hogy több a hétköznap, vagy kevesebb, így jön ki ez a szám átlagosan.) Ha mondjuk 400 000 Ft-os havi profitot szeretnénk, akkor ebből az következik, hogy kiindulási alapként 2 273 Ft-os NETTÓ órabérben kell gondolkodni. Akkor egy 3 órás fotózás 6 819 Ft + stúdió? Ha így gondolkodsz, sajnos sokáig nem fog tartani a vállalkozói karriered!

Arra is gondolnod kell, hogy ezt az órabért arra az időre is meg kell kapnod, amikor éppen otthon ülsz és fejben rakod össze a projektet, arra az időre is, amikor épp a felszerelésed állítod össze, vagy pakolod el, és arra az időre is, amikor az e-maileket írod, a számlákat vagy a szerződéseket töltögeted. Te is tudod, hogy fotós vállalkozóként a Te munkád nem pusztán a gép kattintgatásából áll. Éppen ezért, amikor egy munkára árat adsz, akkor a BRUTTÓ ráfordított időt kell alapul venni és arra BRUTTÓ óradíjat számolni, és nem pedig a konkrét fotózás idejére kalkulálni azt a pénzt, amit aztán el is költhetsz a munkán kívüli életedre. Lehet, hogy amikor fotózol, az csupán 2-3 órát vesz igénybe, de az valójában legalább 5-6 óra, vagy annál is több.

 

Így áll össze fotózásnál a bruttó munkaidő

 

Egy átlagos fotós megbízás esetén először is egyeztetned kell a megrendelővel az elképzeléseit. Ez jelenthet telefonhívásokat, levelezést, de adott esetben akár személyes találkozót is. Miután sikerült megállapodnotok a részletekben, következik a felkészülési időszak. Ebbe beletartozik az inspirálódás, hangolódás - a megrendelő személyére és a projektre-, mintaképek gyűjtése, világítási terv és adott esetben styling terv megalkotása... stb, stb...

 

Ha már a Te fejedben összeállt a folyamat, itt az idő, hogy leszervezd hozzá a helyszínt, a stábot és az egyéb feltételeket. A fotózás különböző területein ezek más és más tételeket jelenthetnek, de az egyértelmű, hogy egy profi fotózást, profi szervezésnek kell megelőznie, hogy a munka gördülékenyen mehessen. Át kell gondolnod az eszközszükségletet is, és ha Neked nem áll minden rendelkezésedre, be kell szerezned a hiányzó dolgokat.

 

A fotózás napján sem csak kattintgatni fogsz. Neked kell először a helyszínre érkezned, hogy előkészítsd a terepet. Össze kell szerelned és be kell állítanod a berendezést, instruálnod a stábot, átöltözés, átsminkelés... majd, ha megvan a megfelelő mennyiségű kép, még el is kell pakolni.

 

Miután lezajlott maga a fotózás, következik a képválogatás, majd archiválás akár több helyre is, hogy nehogy bármi elvesszen. Ha nem Te választod ki a képeket, akkor is előválogatást kell csinálnod, hogy csak a technikailag helyes képeket küldd meg, és ezek közül tudjon a megrendelő válogatni.

 

Ha megvannak a nyertes fotók, következik a RAW kibontás, majd a retusálás. A képek darabszámától függően ez akár több órát is igénybe vehet.

 

A kész képeket importálnod kell az átadási formába, majd az elkészült anyagot lementeni és elküldeni, ezután pedig nyugtázni, hogy meg is kapták, és minden rendben van-e vele.

 

A konkrétan a fotózáshoz köthető teendőkön felül pedig ott van még a dokumentálás: a szerződéseket meg kell írni, számlákat kitölteni, elküldeni, kinyomtatni, lefűzni...   

 

 

És akkor az utazást még nem is számoltam bele...

 

Az előkészületek és az utómunka is a Te munkaidődből fog elvenni, aminek ugye az előbb már kiszámoltuk a nettó árát. Ha belegondolsz, hogy ezeket az időket minden egyes projekt esetén ingyen adod oda, és összeszámolod, így mennyi profit esik ki, biztosan a szívedhez kapsz! De talán még fontosabb az az aspektus, hogy ha a munkád ügyfél által nem látható részét ingyen adod, az időd oroszlánrészét adod ingyen, így a pénzért adható idő olyan kevéssé válik, hogy az azért kapott összeg nem fogja fedezni a vállalkozásod fenntartásának és a magánéleted kivitelezésének költségeit.

 

Most, hogy átvettük a bruttó munkaidőt, szeretném felhívni a figyelmedet arra, hogy a bruttó óradíjadhoz nem csak az adott munkával összefüggő munkadíjadat, de a vállalkozáshoz kapcsolható költségeidet és az ezzel összefüggő egyéb elvégzendő feladatok munkadíját is hozzá kell számolni.

 

Melyek a kapcsolódó költségek?

 

Ahhoz, hogy a fent meghatározott pénzt Te magadra, az életedre tudd költeni, a vállalkozásod fenntartási költségeit nem fizetheted a profitból! A profit a bevételnek csak egy része, ami elméletileg a zsebedben marad, miután már minden mást kifizettél. Nem sokban tér ez el attól, mint amikor alkalmazottként a bruttó fizetésedből csak a nettót viszed haza, csak itt éppen más típusú költségeid lesznek, és sokkal intenzívebben szembesülsz a különbséggel.

 

Ha fotós vállalkozóként teljesen tisztán szeretnél eljárni, a NAV szemében is tiszta szeretnél lenni, és ha tükör elé állsz, akkor 95%-ban pislogás tikkelés mentesen szeretnél a saját szemedbe nézni, akkor a következő kiadásokkal biztosan számolnod kell:

 

(Először nézzük meg általánosságban, aztán végig vesszük majd a konkrét összegeket is.)

 

 

Kötelező költségek:

 

Katás vállalkozóként járulékfizetési kötelezettség: Minimum 25 000, maximum 75 000 Ft/Hó annak függvényében, hogy milyen tényezők befolyásolják a vállalkozás működtetését.

 

Könyvelési díj: Ma már sokan maguknak könyvelnek, és a NAV is egyre átláthatóbbá igyekszik tenni a rendszereit, ugyanakkor főleg tapasztalatlan, kezdő vállalkozóként -de szerintem később is- egy jó könyvelő a nyugodt alvás záloga.

 

Iparűzési adó: Ha tetszik, ha nem, ezt is fizetni kell.

 

Éves Kamarai hozzájárulási díj: Szintén kötelező költség, bár a többihez viszonyítva ez a legkevesebb.

 

Vállalkozói bankszámla és utalási díjak, egyéb banki költségek: A pénzügyi világ egyre digitalizáltabbá válik, sajnos ma már megkerülhetetlen egy vállalkozás működtetéséhez a bank, ennek pedig szintén költsége van.

 

Számlázó program: Írogathatsz nyugtákat is, de egy magára valamit is adó vállalkozó ma már digitálisan számláz.

 

Adobe Photoshop, Lightroom, Capture One: Ha profi fotográfiáról beszélünk, szükséged lesz a profi utómunkát támogató szoftverekre is. Ha pedig ez a munkavégzésed része, akkor semmiképp nem használhatod ezek kalóz verzióit.

 

Telefonszámla és Internet: A munkád szerves része lesz az ügyfelekkel való egyeztetés és a szervezéshez elengedhetetlen kommunikáció, így az ehhez szükséges telefon és internet is a vállalkozásod költségeinek részévé válik.

 

 

És ha túllépünk a kötelezőkön, következnek az opcionális költségek.

 

Közlekedés: Így, vagy úgy, de valahogyan el kell jutni a fotózásokra, és haza is kell onnan menni, és ennek nem csak költsége van, de a munkaidődből is elvesz az utazás. Furcsa belegondolni, hogy ezt az ügyfélnek kell megfizetnie, de ha jobban belegondolsz, ahhoz, hogy neked megérje ezt a vállalkozást fenntartani, a napi 8-10 órás munkaidőd fizetségének meg kell lennie, ez pedig legtöbbször csak úgy kivitelezhető, ha az utazás idejét és költségét is beépíted az árba.

Weboldal, marketing költségek: Szerencsés vagy, ha te szájhagyomány vagy kapcsolatok útján sikeresen fel tudtál építeni egy stabil klientúrát, de az esetek többségében ez nem így zajlik. Súlyos pénzek mennek el arra, hogy építs egy, vagy több online platformot, megfelelően promotáld magad. Még ha értesz is hozzá, hogyan kell ezt csinálni, jó esetben vagy fotózol, vagy weboldalt szerkesztesz, így egy hozzáértő személy munkaidejét is ki kell ezzel kapcsolatban fizetned. Az elköltött hirdetési összegből könnyedén ki tudod számolni egy osztással, mennyibe került neked 1-1 ügyfél, és ezt a díjat szintén be kell építened az árba.

És ha már a marketingnél tartunk: egy jó szakember segíthet neked abban, hogyan és miképpen juttathatod el leginkább üzenetedet a közönségedhez, hogyan kerülhetsz az emberek szeme elé, hogyan válhatsz vonzó választássá a szemükben, de hogy konkrétan mi a Te üzeneted, azt biztosan Neked kell majd meghatároznod és közölnöd is! Ne gondold hát, hogy ha megbízol egy marketingest, akkor minden ezzel a területtel kapcsolatos feladat lekerül a válladról. A Te idődből is el fog venni az, hogy közösen megalkossátok a tökéletes stratégiát, a megfelelő felületeket és kommunikációt. Érdemes jelen lenned a közösségi oldalakon, és időről-időre megosztani munkádat szakmai fórumokon is. Az ezzel töltött idő pedig szintén munkaidő, ezt is be kell venned az árazásodba!

Felszerelés, amortizáció:

Fontosnak tartom, hogy mikor árazásról beszélünk, akkor számoljunk a felszerelésünk beszerzési és amortizációs költségével. Munka közben használjuk a felszerelést, ami kopik, romlik, előbb utóbb cserére, felújításra szorul, és szeretnénk fejlődni is, jobb, szebb eszközöket venni, amikkel aztán még elégedettebbé tehetjük ügyfeleinket. Az ipar is fejlődik, fel kell vennünk hát a lépést, beszerezni az újdonságokat és mindig van valami, ami jól jönne az eszközparkba, pl. pár új elem, memóriakártya, új optika, gépváz, számítógép, NAS szerver...stb

 

Fejlődés, képzések:

 

Nem utolsó sorban érdemes a saját fejlődésünkre is időt és pénzt áldozni és nem csak fotós témakörben, hanem más, kapcsolódó területeken is, mondjuk, ha épp emberileg szeretnénk fejlődni, vagy akár csak kommunikációban.

Én most pl. operatőr képzésre járok és mellette egy vezetői képzésre, mert tudom és hiszem, hogy az agyamra és tudásra fordított idő befektetés, ami később biztosan megtérül. De, persze ezek is pénzbe kerülnek, és erre én céges, fejlesztési költségként gondolok.       

A fejlődés érdekében néha érdemes pár saját anyagot is fotózni, amiben nincs kompromisszum és csak a Te elképzeléseid valósulnak meg. Ez jól mutat referenciában, és jó gyakorlásnak is, valamint jó eséllyel felidézi benned az érzést, hogy miért lettél fotós, ami jót tesz a lelkesedésnek és inspirációnak.

 

Mennyi tehát a bruttó órabér?

Szóval most, hogy végig vettük, mik a leggyakoribb velejárói és költségei egy vállalkozásnak, láthatjuk, hogy a bruttó órabérünk sok tényezőből áll össze. Mikor meghatározzuk a szolgáltatásunk árát, azzal kell kezdenünk, hogy összeszámoljuk, mennyi pénzt szeretnénk keresni reálisan, mennyi a vállalkozás költsége, és milyen havi keretet szeretnénk szánni fejlődésre, eszközökre, biztonsági tartalék képzésre...stb.

Amikor ez az összeg megvan, már láthatjuk a teljes szükséges bevételt, majd ezt kell elosztanunk a havi munkavégzés óraszámával, és megkapjuk a körülbelüli bruttó órabérünket.

A projektek egyéni árai annyira sok mindentől függenek, hogy maximum már jól bevált és kitesztelt szolgáltatásokra lehet fix árat kalkulálni, és ilyenkor is érdemes némi kis időt ráhagyni, hogy ha van valami extra kérés, módosítási igény felmerül, akkor ne legyen rossz szájízünk, ne érezzük ingyen munkának, és persze időben is beleférjen a kalkulált keretbe.

De, hogy ne csak általánosságban beszéljünk, vegyünk a fentiekre alapozva egy árazási példát. Ebben a példában a kötelező költségek árai nagyjából adottak, az opcionális költségek nyilván igényhez igazítva rugalmasak.

 

Havi vállalkozási költségek

 

Kötelező:

Katás vállalkozóként járulékfizetési kötelezettség: 25/50/75 000 Ft/Hó.

Könyvelési díj: kb. 120 000 Ft / Év

Iparűzési adó: kb. 48 000 Ft / Év

Éves Kamarai hozzájárulási díj: 5 000 Ft / Év

Vállalkozói bankszámla és utalási díjak, egyéb banki költségek: Kb. 10 000 Ft / Hó 

Ha számlázni szeretnél digitálisan - Számlázz.hu: 1 905 Ft / Hó  

Adobe Photoshop havi díj: 3 600 Ft / Hó

Telefonszámla és Internet: 10 000 Ft / Hó

Utazás: 60-80 000 Ft / hó

 

Összesen (a változó költségeket középen számolva): 1 137 000 Ft / év, azaz 94 750 Ft/hó

 

Opcionális:

Saját magunk szakmai fejlesztése: 50-100 000 Ft / Hó

Felszerelés amortizáció és pár újdonság beszerzése: 100-150 000 Ft / Hó

Marketing költségek: 100.000 Ft-tól / Hó

Szabadság / betegszabadság nyugdíj előtakarékosság: 40-60 000 Ft / Hó

Saját fotós projektek: 60-100 000 Ft / Hó

 

Összesen (a változó költségeket középen számolva): 5 040 000 Ft / év, azaz 420 000 Ft / hó

 

Havi költés összesen: kb. 514 750 Ft/hó

...és akkor még nem is ettél ;)

 

Belefér ez még a KATA adózásba?

Ha ezeket a költségeket a saját igényeink és lehetőségeink szerint behatároljuk és hozzáadjuk a „hazavinni” kívánt 400 000 Ft-ot, akkor a végösszeg megközelíti az 1 millió forintot. Ennyit kell havonta bevételként generálnunk. Ezzel már feszegetjük a KATÁS adózási forma határait, de még éppen benne lehetünk.

Alapvetően a KATA adózású egyéni vállalkozás addig kifizetődő, míg a bevételek meg nem haladják az évi 12 millió forintot. De akkor is érdemes elgondolkodni más fajta adózási formán, ha például Neked nagy ügyfeleid vannak, és egy évben többet számlázol ki egy ügyfélnek, mint 3 millió forint. A szabályozás szerint mind a 2 esetben 40% adót kell kifizetni a többlet összeg után, ami már financiálisan nem biztos, hogy megéri. Érdemes arra törekedni, hogy a közvetített szolgáltatásokat, mint például a stúdióbérlés vagy a modell munkadíja ne Te számlázd ki az ügyfélnek, hanem direktben a szolgáltató, mert ezeken a tételeken nagy valószínűséggel nem -vagy csak keveset- keresel, viszont a keretedet nagy mértékben csökkentik.

Ha Te már eljutottál arra a szintre, hogy biztosan átléped a KATA határát, bizonyára fontolóra vetted a KFT alapítást, vagy utána néztél más, egyéni vállalkozói adózási formának. De, mivel ez a cikk most leginkább nem az ilyen fejlett stádiumban dolgozó fotósoknak szól, térjünk vissza a katás egyéni vállalkozói adózás példájára.


Jöhet a fejszámolás

Az egyszerűség kedvéért most számoljunk ezzel a kerek 1 millió forintos összeggel és a már feljebb említett 176 munkaórával. Így egy gyors osztással láthatjuk is, hogy elméletileg 5680 Ft-ot kellene minimum keresnünk óránként ahhoz, hogy ezeket mind ki tudjuk fizetni és egy tisztességes bért tudjunk a saját, munkán kívüli életünkre fordítani.

Igen ám, de ez a példa azt feltételezi, hogy az 5/7-es munkahetünkre levetítve, minden nap dolgozunk 8-10 órát és ez idő alatt végig olyan munkát végzünk, amiért egyértelműen fizetnek is. Viszont, mivel az élet sajnos nem ilyen rózsaszín cukormázas, édes egyszerűség, azt is kalkuláljuk bele, hogy lesznek olyan kiadott ajánlatok, amit nem rendelnek meg, lesznek olyan munkafolyamatok, amik nem térülnek meg, mert pl. nem minket választottak az adott munkára, ugyanakkor ez az idő nekünk ugyan úgy munkaóra, tehát ezeket kompenzálva a közel 6000 Ft az máris inkább 7000 Ft.

 

Aztán érdemes 1-1 napot úgy számolni, hogy nem a családtól, meg saját magunktól vesszük el a tanulásra szánt időt, hanem a munkaidőből, hiszen úgy is ott fogjuk azt kamatoztatni, ezzel az ügyfél is jól jár, így lesz a 7000-ből nagyjából 8000. A marketingre fordított idő szintén jelentős, akár napi 1-2 órát is kitehet, amit külön szintén nem tüntethetünk fel, beépítjük hát az óradíjunkba, ezt kalkulálva már 9000 Ft-nál tartunk.

Aztán ott vannak még az esetleges késések, egyéb csúszó idők. A legtöbb esetben addig dolgozunk, míg nincs meg „A” kép. Nem hiszek abban, hogy x óra alatt egy x képes anyagot minden esetben meg lehet csinálni.

Valaki csúszik, valami közbe jöhet, Murphy is néha beköszön egy-egy melóra, van, hogy a technika szórakozik velünk, vagy nem úgy működnek a dolgok, ahogy azt elterveztük. Ezt is érdemes belekalkulálnunk, hiszen attól, hogy a munka külső okokból áll, mi még jelen vagyunk. Ha késik az ügyfél 20 percet dugó miatt, azt nem igazán számlázhatjuk ki neki. Emberekkel dolgozunk és ha valaki nehezen oldódik fel, izgul, nem működik azonnal, nincs meg a kép az előre eltervezett időkereten belül, akkor sem lehet a hangolódásra szánt időt kiszámlázni.

Ha szeretnél jó hírnevet, netán visszatérő ügyfeleket, a fotózás végén nem mondhatod azt, hogy: „Bocsi, de nagyon nehéz volt veled dolgozni, mert nehezen oldódtál fel, ezért felszámolok még 20 000 Ft extra költséget neked.” De számolhatunk ezzel előre.

És ezen kívül is számtalan eset van még, amiért extra díjat elkérni nem fair, viszont, ha tudatosok és előrelátók vagyunk, már az árazáskor kalkulálhatunk vele. Tehát végsősoron a 9000 Ft az 10 000 Ft.

Összegezve: Ha havi szinten 176 órát szeretnénk munkára fordítani, akkor abból nagyságrendileg 100 óra lesz az az idő, amit valóban, az ügyfél által is értelmezhető, megfizetetthető munkával tudunk tölteni. Emiatt pedig reálisan minimum 10 000 Ft-os óradíjért kellene dolgoznunk, hogy egy átlag Budapesti életet tudjunk élni fotográfusként, eközben a katás egyéni vállalkozásunkat tisztán üzemeltessük és minden este nyugodtan aludjunk el, hiszen tudjuk, hogy haladunk egy cél felé, és nem mondunk le a fejlődésről sem. Persze ez csak akkor igaz, ha nem kompromisszum tárgya számunkra, hogy van életünk a munkán kívül is, nem szeretnénk ronggyá hajtani magunkat, és nem cél, hogy egy olyan álomért dolgozzunk, amit majd egyszer, csak talán, a
szerencsére bízva magunkat érhetünk el.

Nem, mintha a szerencse nem lenne jó barátunk az életben, de szerintem inkább légy tudatos! Élj tudatosan, alkoss tudatosan, árazz tudatosan!

 

És mit gondolhat erről a megrendelő?

Ha számításba vesszük, hogy lehet karácsonyi, kismama, baba, meg lassan mindenféle fotózást már 10 000 Ft + stúdió áron is rendelni, borítékolható, hogy lesznek, akik ezt az árazást brutálisan sokallani fogják. Ezért fontos, hogy már az elején tisztázzuk magunkban, hogy kinek és milyen színvonalú szolgáltatást szeretnénk eladni. Vannak olyan megrendelők, akik csak az árat látják, a minőség, mint tényező már nem szerepel a gondolatukban, mint ahogyan az sem, hogy mivel jár együtt a magasabb nívójú munkát előállítani, egy vállalkozást tisztességesen fenntartani.

Mint ahogyan már a legelején is említettem, sok féle árazású és minőségű szolgáltatás van, és mindegyiknek megvan a maga felvevő piaca. Hogy egy nagyon egyszerű, és már-már demagóg példát hozzak: Azért, mert 790-ért adják a Gyrost a sarkon, és ez sok mindenkinek jó, még a Fine dining étteremnek is van létjogosultsága, nemde? 

Viszont sajnos, ahogyan az előbbi példa esetében kérdésen felül áll a két szolgáltatás közötti különbség, és senki sem veri az asztalt a Michelin csillagos étteremben, hogy miért ennyi az annyi, a fotózásnál a laikus számára már nem feltétlenül világos, miért kell az ő szemszögéből nézve „ugyan azért” a szolgáltatásért akár 10-20x-os árat fizetni...

Ki kell mondanunk azt is, hogy nem minden eseteben igaz, hogy a drágább jobb. Sokan a fotósok közül nem gyakorolnak elegendő önkritikát, vagy másik végletként nem rendelkeznek elegendő önbizalommal, félelemből ár alatt adják munkájukat, bizonyos szinten ezekből a jelenségekből is adódik ez az árazási kavalkád.

Lehet olcsón is jót enni és drágán is rosszat… és ez nem feltétlenül az étel minőségével áll összefüggésben. A cél az lenne, hogy az ár sokkal inkább összhangban legyen a minőséggel és a szolgáltatási tartalommal, mert ez a jelenlegi helyzet nem csak a piacot, de a megrendelőket is összezavarhatja.

A minőség kérdésnek van egy másik aspektusa is. Szem előtt kell tartanunk, hogy az, hogy a megrendelőnek mi a jó és mi a rossz, az erősen szubjektív. Ahogy az ízeket, úgy a szemünk által leképzett, az agyban megjelenő képeket sem tudjuk valójában összehasonlítani, ugyanis ezek mindenkinek más jelentőséggel bírnak, látni kell hozzá a kapocsoldó, korábbi pozitív és negatív benyomásainkat. Mert ahogyan a tökfőzelék is lehet utálat tárgya vagy kedvenc, ugyan annyira eltérhet egymástól a szépségről kialakított ideánk is.

 

Ha Te egy tudatos, folyamatosan fejlődni akaró és minőséget nyújtó fotós vagy, vagy az szeretnél lenni, akkor a feladataid között szerepel az is, hogy meghatározd a Te célközönségedet. Ugyanakkor az igényes munkára törekvő fotósoknak felelősségük van abban is, hogy megfelelőképpen tájékoztassák megrendelőiket arról, miért annyi az árazás, amennyi. És arról is, hogy a profi munka, az mitől profi. Persze, az is benne van a pakliban, hogy a megrendelő szemszögéből irreleváns a pontos tervezés, a szakszerű kivitelezés, a technikai tudás, a méregdrága felszerelés, vagy az utómunkába fektetett idő.

 

Van, hogy valaki megelégszik a Gyros minőséggel, akkor is, ha tuti nincsen benne bio zöldség, se tanyasi csirke. De abban bizonyára megegyezhetünk, hogy magas minőségű, igényes terméket és szolgáltatást hosszú távon nem lehet kritikusan olcsón adni.

 

Akinek máshol van az igény küszöbe, mint ahol a mi munkánk színvonala, annak egészen egyszerűen nem velünk kell együtt dolgozni.

 

(Ezt mindenképp nézd meg: https://nlc.hu/csalad/cikk/csalad-fotos-photoshop-csaladi-fotozas/)

 

Az egy fecske is több, mint az egy sem...

 

Van ennek az egésznek egy filozófiai, erkölcsi és egyben gazdasági oldala is. Mikor a megrendelő nagyon olcsón akar egy munkát, akkor a vállalkozót belehajszolja olyan kerülő utakba a megélhetése miatt, mint például az adócsalás, az illegális szoftver használat és egyéb finoman szólva sem tisztességes lépések. Ha pedig a kínálati oldal szereplői egyre nagyobb számban engednek ennek a nyomásnak, és kvázi legitimizálják ezt az utat, az hosszú távon az egész szakmára hatással lehet.

 

Ha tömegesen kezdünk el alul árazni, az a teljes piacra hatással van, és pontosan azok dolgát nehezíti meg, akik bár jók, de viszonylag frissek a pályán, vagy még nem szereztek elegendő hírnevet, ismertséget, hogy normál áron értékesíthessék munkájukat. Ők beszorulhatnak egy olyan negatív spirálba, ahonnan aztán nagyon nehéz, vagy sokszor lehetetlen kimászni. Az alul fizetett munka tudat alatt azt is üzeni a szolgáltatónak, hogy a munkája nem ér sokat és feleslegesen harcolt és rakta bele a rengeteg időt a tanulásba, a rengeteg pénzt a felszerelésbe. Ezek együtt pedig szépen fokozatosan az egyre silányabb, gyorsabb és motiválatlanabb munkavégzésnek nyitnak teret, ami frusztrált és boldogtalan vállalkozókat szül, akiknek már egy idő után csak is az életben maradásért folytatott küzdelem marad célként.

 

Szóval, mi magunk is felelősek vagyunk azért, hogy megbecsüljenek minket. Mi magunk is sokat tehetünk azért, hogy munkánkat ne szenvedésként, hanem társadalmilag is megbecsült hivatásként élhessük meg és végezhessük. Azt gondolom, hogy akár egy-egy szakmabeli tudatosabbá válása ezen a területen is sokak szemét nyithatja fel, és hosszú távú, kedvező hatása is lehet annak, ha rájövünk, az olcsó meg a jó az szinte sosem jelent egyet.

 

És még valami így a végére...

 

Tiszteld meg Te is az ismerőseid, rokonaid, barátaid azzal, hogy kifizeted a "rendes" bérüket, és nem kérsz extra kedvezményeket tőlük, így Te is elvárhatod majd tőlük ugyan ezt! Ezzel tudjátok leginkább biztatni és támogatni egymást és hozzájárulni ahhoz, hogy sikeresek legyetek, ne váljatok a környezet és saját magatok áldozatává.

 

Ha pedig szeretnél tudatosan, nagy lépésekben haladni a profi portré fotóssá válás útján, valamint portfóliódat szakmailag helytálló, látványos képekkel feltölteni, gyere és sajátítsd el az erős alapokat 5+1 alkalmas stúdiófotós és fényhasználat + retus képzésünkön!

 

Bodogán Sándor

 

 

Modell: Purt Kata
Fotók: Bodogán Sándor

Friss blogbejegyzések


Akik már minket választottak


"Egyéni egy napos portréfotós workshopon voltam Sándornál, jó választás volt. A workshop gyakorlat orientált, Sándor mindenből felkészült, remek ötletei, meglátásai vannak, amiket hozzám hasonló portré fotózásban kezdők bármikor tudnak a jövőben hasznosítani. Nem drága eszközpark előtérbe helyezéséről szólt, hanem inkább az egyszerű könnyen, mindenki számára hozzáférhető eszközökről és azok gyakorlatilas használatáról. Modellválasztás is tökéletes volt. Köszi a lehetőséget!"


Henrik

"Egy gyakorlatorientált oktatóval és egy lelkes csapattal rövid idő alatt nagyon sok tapasztalatot gyűjtöttem. A nap közbeni munka végig inspiráló volt és még most is a különféle feladatokat, szituációkat gondolom át újra. A workshop sikere szerintem az oktató profizmusra törekedő alkatának és a tanulóktól végig elvárt proaktivitásnak köszönhető. Csak így tovább, hajrá és thx!"


Gergely

"A stúdió jól felszerelt, tágas, jó kiláttásal rendelkezik a Dunára! :) A studióban mind természetes fénnyel mind vakus megvilágítással tökéletesen lehet dolgozni. Nagyon tetszett, hogy többféle háttérrel fotóztunk, akad rozsdás fal és egyedi kézzel készített háttér is. Ami a legjobban tetszett, hogy egyből belevágtunk a fotózásba, együtt választottuk ki Kata ruháját, melyik háttér legyen, milyen megvilágítást és tényleg az a hagyományos Workshop feeling - je volt! Féltem, hogy nem igazán az kapom amit vártam, de azt kell, hogy mondjam, többet kaptam így nyugodt szívvel teljese mértékben ajánlom mindenkinek, mert átélheti, hogy egy profi csapattal, és modellel milyen dolgozni! A létszám is teljesen egészséges, mindenki rengeteg képet tudodd fényképezni. Mindenkit bátorítok, hogy jelentkezzen a következő Workshopra!"


Előd


/ Tekints bele, hogy milyen is egy workshop nálunk!


Szeretnél értesülni legújabb workshopjainról, tesztjeinkről, cikkeinkről?

Iratkozz fel a hírlevélre és nem maradsz le semmiről!


Kérdésed van?

Tedd fel, minden kérdésre válaszolunk.


Kapcsolat