/ Blog

A fényképészet születésnapja: augusztus 19.

 

Természetes, hogy mindenkiről, aki fontos számunkra megjegyezzük, mikor született, tartsuk hát fejben azt is, hogy sokunk élete értelmének, a fényképészetnek a születésnapját minden évben augusztus 19-én ünnepeljük. És hogy miért pont ezen a napon?

Ünnepeljük most meg azzal, hogy felidézzük az első rögzített fénykép elkészülését, és a készítővel párhuzamosan munkálkodó nagyszerű tudósok és művészek korszakalkotó felfedezéseit.

 

Az első hivatalos fénykép

A camera obscura, mint a fényképezőgép elődje, már a XVII. században elterjedt volt, de az általa alkotott kép rögzítésére még várni kellett. Sokan kutatták a látható kép realisztikus rögzítésének módját, melyre már a korai időkben is nagy társadalmi igény formálódott.


Hivatalosan az első rögzített kép Joseph Nicéphore Niépce nevéhez köthető, aki a saját párizsi otthonának ablakából készített fényképet a camera obscura segítségével. Ez az alkotás 1826-ban, vagy 27-ben készülhetett, feltételezhetően 8 órás expozícióval, amire az elemzők a fények több oldalú megjelenése alapján következtetnek.


Bár Niépce már korábban is kísérletezett a rögzített kép megalkotásával, próbálkozott többek között fényérzékeny sókkal, klórezüstpapírral, ezek nem jelentettek megoldást, hiszen az így készült képek az idő múlásával elhalványodtak. Végül sikeres és aztán világhírűvé lett próbálkozásának alapja az oldószerrel kevert bitumennel bevont fémlap, ami a fénnyel kölcsönhatásba lépve olyan kémiai változásokat mutatott, ami lehetővé tette a látható kép valósághoz hű rögzítését. Az úgynevezett „júdeai aszfalt” fénnyel történő kölcsönhatásából létrejött technológiát heliográfiának nevezték el, de mivel a módszer túl durvának bizonyult, rossz volt a felbontó képessége és alacsony az érzékenysége, így további kutatások váltak szükségessé a módszer tökéletesítéséhez.

 

Niépce a módszer fejlesztésének okán 1829-ben partneri együttműködést kötött Louis Jacques Mandé Daguerre francia díszítő festővel, aki szintén hosszasan kutatta a fényképezés titkát, de egészen addig nem járt sikerrel. Sajnos a közös munka nem tarthatott sokáig, hiszen Niépce 1833-ban elhunyt, így azt sem élhette meg, hogy találmányát Daguerre 1837-re sikeresen tovább tudta fejleszteni. A fényérzékeny anyagok után való kutatás során rájött, hogy a jódgőzzel kezelt, ezüstözött rézlemezen a keletkező ezüstjodidból lappangó kép alakulhat ki, melyet melegített higanygőzök segítségével tartósan láthatóvá is tehet. 


François Jean Dominique Arago, a kor elismert fizikusa és csillagásza, egyben Daguerre mentora nagy érdeklődést mutatott a találmány iránt, ezért 1839 január 7-én felterjesztette a Francia Tudományos Akadémiának, majd ugyan ebben az évben, augusztus 19-én óriási nemzetközi érdeklődés közepette, a Tudományos és Képzőművészeti Akadémia együttes ülésén részletesen ismertette az eljárást, amit ekkor már dagerotípia néven emlegettek. Ugyan maga az alap felfedezés Niépce nevéhez köthető, de korai halála miatt a szabadalom első számú tulajdonosa Daguerre lett, így az eljárást is róla nevezték el.


Arago megvételre kínálta a francia kormánynak a szabadalmat. A kormány életjáradék fejében -mely Daguerre esetében 6000, míg Niépce leszármazottai esetében havi 4000 Frankot jelentett – közkinccsé tette a technológiai újítást, hogy bárki szabadon alkalmazhassa azt.Daguerre képei' elkészítése' módjának leírása” címmel 1839-ben megjelent a technológia ismertetője, amit később 8 nyelvre fordítottak le. Magyar nyelven 1840-ben jelent meg, Zimmermann Jakab fordításában. A leírás a Magyar Elektronikus Könyvtár adatbázisában megtalálható:

http://www.mek.iif.hu/porta/szint/termesz/fizika/zimdag/

1839 augusztus 19 tehát a dagerotípia ismertetésének napja és a fotográfia közkinccsé tétele! Ezt a napot választotta hát a világ, hogy megünnepelje a fényképészet megszületésének napját, ugyanakkor ez az év más, párhuzamosan felbukkanó fotográfiai találmányok megjelenését is magával hozta.

 

Futottak még – és nem is akárhogy

 

A szintén francia Hippolyte Bayard ugyancsak az 1839-es év márciusában ismertette először fotográfiai módszerét, melynek alapja az volt, hogy ezüstnitráttal átitatott papírt fényen megfeketedve jódkáliummal kezelt. Ezt követően a camera obscurában kialakult közvetlen pozitív képet káliumbromiddal tudta rögzíteni.1840 júniusában Bayard egy jótékonysági vásáron ki is állította így készült képeit, de eljárása támogató híján nem lehetett a dagerrotípia méltó versenytársa.


Hasonlóképpen szinte feledésbe merült Friedrich Gerber német egyetemi tanár papír alapú képrögzítést lehetővé tevő fotográfiai találmánya, melyet ugyancsak 1839 februárjában publikált. Franz Kobell és Carl August Steinheil müncheni egyetemi tanárok úgyszint 1839 nyarán álltak elő papír alapú rögzítést lehetővé tevő felfedezésükkel, melyet még a sajtó is ismertetett, de az átütő siker itt is elmaradt.


John Herschel angol csillagász kiemelkedően különleges jelentőségű találmányt hozott létre. Üveglemezre készített olyan magas minőségű felvételeket, melyek a mai napig képesek voltak fennmaradni. A tudós számára azonban elégedettséget nyújtott a technológiai felfedezés önmagában, nem fordított figyelmet annak széleskörű elterjesztésére vagy akár bemutatására.


Mint a világszínvonalú találmányok esetében szinte mindig, így most is fellelhető a „magyar szál” is a történetben. Bolyai Farkasnak egy 1839. február 21-én Marosvásárhelyen írt levélrészlete egyértelműen arra utal, hogy ő is a fényképezés feltalálói közé tartozik:


"Gyönyörű találmány az Obszcura Camera kép fixirozása: mihelyt mondották, elébb ugy mint van azon szinekkel lehetetlennek mondottam, de azonnal igérem, hogy edj negativot feketén fixálok s ugy mondották, hogy csak sötéten is marad meg.".

 

A fotográfia kialakulásának egy fontos másik fonala, hogy Henry Fox Talbot 1839. január 31-én a londoni Royal Societynek bemutatta negatív-pozitív eljárását, a későbbiekben talbotípiának nevezett technológiáját. Időrendben ugyan ez megelőzte a dagerotípia francia bejelentését, azonban Talbot olyan szabadalmi megkötéseket eszközölt találmányán, melyek nem tették lehetővé, hogy versenyre keljen a „világnak ajándékozott” dagerotípiával.


Módszere abban állt, hogy konyhasóval és ezüstnitráttal átitatva a papírt fényérzékeny ezüstkloridot nyert, melyet tömény nátriumkloriddal vagy káliumjodiddal rögzített. A technológia csak 1 évvel később, 1840-ben, a gallusz-savval történő előhívás felfedezését követően forrott ki, és joggal hívhatjuk a mai, sokszorosíthatóságot biztosító negatív-pozitív eljárás megalapozásának tekintetében döntő jelentőségűnek.

 

Aztán megjelent a KODAK...

 

A 19. század végére a fotográfia tudománya valóban abba a stádiumba jutott, hogy az átlagemberek is napi használatú tárgyként alkalmazhatták a fényképezőgépeket, és ez leginkább a celluloid film, majd az első̋, kifejezetten amatőr- és hobbifotósok számára kifejlesztett fényképezőgép piacra dobásának volt köszönhető, ami George Eastman és Henry Strong cégének, az Eastman Kodak Company-nek nevéhez köthető. A KODAK kétségkívül a 20. század legmeghatározóbb és a fotográfia fejlődéséhez történelmileg legtöbbet adó vállalkozása, de az ő munkásságuk valószínűleg nem jöhetett volna létre, ha nincsenek a fentebb felsorolt nagyszerű felfedezések.

Boldog születésnapot fotográfia! Élj és fejlődj nekünk még sokáig!

 

Bodogán Sándor

 

 

 

 

Modell: Bognár Rebeka

Fotós: Bodogán Sándor

Helyszín: Prime stúdió

 

Friss blogbejegyzések


Akik már minket választottak


"Remek élmény azt átélni egy igazán tartalmas, tömör, de egyben olyan résztvevő barát workshopon - ahol mindenki érvényesülhet - ,hogy úgy távozom, azonnal ki akarom próbálni egyedül is, amit aznap hallottam, láttam, gyakoroltam. Azontúl, amit vártam, hogy számos olyan technikai tanáccsal, téves gyakorlat helyreigazításával, előre mutató gyakorlati példákkal leszek gazdagabb, arra is rámutatott a kurzus, hogy lépésről lépésre miképp érünk el jobbnál jobb képeket a legegyszerűbb stúdióbeállításoktól az összetettebbek felé. Rávilágított, hogy a legegyszerűbbel is valami megragadót tudunk létrehozni, amelyet csak még jobbá vagy még különlegesebbé tehetünk , ha fokozatosan építkezünk vagy kipróbálunk valami újat. Ez valóban ösztönzőleg hatott, s igyekszem alkalmazni mindazt amit átéltem a workshopon. Köszönöm a lehetőséget."


Dávid

"Olyan stúdió gyakorlati workshopot kerestem ezen a telített oktatói piacon, amely hathatós és gyors támogatást, tudást nyújt a pályakezdőknek is. Bodogán Sándor oktatására azért jelentkeztem, mert egyfelől azonnal megfogott a fekete-fehér portrék klasszikusokat idéző stílusa, másfelől végre találtam valakit, aki ár érték arányban is elérhető, ámde annál gazdagabb tematikát nyújt. Egész napos, intenzív oktatás volt, számos beállítást, számos technikai fogást vettünk át, életemben először kaptam valós segítséget, s kis betekintést a divatfotók kulisszái mögé. Bátran ajánlom mindenkinek, aki még kezdő és bátortalan a stúdió fények világában!"


Fanni

"Bodogán Sándor által tartott egész napos oktatás végig lekötötte a csapatot. Mindenki kapott feladatot, minden eszközt megismerhettünk, megfoghattunk, össze - és szétszerelhettünk. Voltam már olyan workshop-on, ahol 3 órán keresztül közel 20 ember állt egyhelyben, egyik lábáról a másikra helyezve át a súlypontját, és csak hallgattuk a beszámolót. Na ez nem ilyen volt! Hatan voltunk, Sanyi mindenkire figyelt. Osztotta a feladatokat. Ezt hozd, azt szereld, tegyétek fel a hátteret, ti ketten szereljétek át a lámpát... Úgy tanultunk, hogy közben egy egész napos játékban vehettünk részt. Köszönet a lehetőségért!"


Tímea


/ Tekints bele, hogy milyen is egy workshop nálunk!


Szeretnél értesülni legújabb workshopjainról, tesztjeinkről, cikkeinkről?

Iratkozz fel a hírlevélre és nem maradsz le semmiről!


Kérdésed van?

Tedd fel, minden kérdésre válaszolunk.


Kapcsolat